Ahogy ezt megelőzően is írtam az osztrák gyalogos ezredek a 2-3 zászlóalj mellett egy gránátos osztállyal (két század) is rendelkeztek. Ezeket elcsatolták az ezredtől és három-három osztályból egy gránátos zászlóaljat hoztak létre. Általában ezek a gránátos zászlóaljak képezték a hadműveleti tartalékot, azaz rendszerint ezeket vettették be, ha csata során valahol kritikussá vált a helyzet. Akár tűzoltásra akár a siker kiteljesítésére volt szükség. Általában minden kemény helyzetben őket vették elő, például várostromnál a falon ütött réseken betörésre, épületharca stb…
A 1809-es állapot szerint gránátos századok létszáma 140 fő körül volt szemben a német lövész századok 180 és a magyar lövész századok 200 főjével. Ezért döntöttem úgy, hogy a gránátosaimat megjelenítő talpak csak négy figurát tartalmazzanak a lövészek hatja helyett.
Jól látható, hogy a figurák hajtókái eltérő színűek. Mivel három különböző ezred állományából kerültek ki. Jelesül IR 1. Kaiser Franz, IR 29. Lindenau, IR 38. Württenberg ezredek gránátosaiból állt a zászlóalj.
Érdekesség:
A zászlóalj a mindként csatában a Tartalék hadtest gránátos tartalék hadosztályainak részeként vett részt. A zászlóalj parancsnoka Aspernnél a 1. Kaiser Franz osztály parancsnoka Major-Oberstleutnant Gustav Prinz von Hohenlohe-Langenburg. Wagramnál Major Baron Joseph Hromada von Helenburg 29. Lindenau osztály parancsnoka. A parancsnoki blokk meg azért lett a kék hajtókás Lindenau osztály mert szerintem így néz ki jobban a tiritarka egység :)
A franciák által csak fotelnek csúfolt német gránátos süveg vászon leffentyűjének csíkozása az 1798-as reglamáig a hajtóka színével egyezett meg. Azután viszont egységesen az úgynevezett kaisergelb színből kellett előállítani. Viszont ez a folyamat sem ment végbe jó ideig, egészen 1811-ig találni olyan egységeket, amelyek a régi hajtókaszín-csíkozású süvegben pompáznak. Ezért döntöttem úgy, hogy az én gránátosaim is ezt a példát követik.
