Illetve a legautentikusabban Chasseurs à pied de la vieille Garde de Napoleon. Közülük is az első ezred első zászlóalja. Mint már említettem volt ezeket a figurákat szereztem be másodjára a Perry francia sorgyalogság után sok-sok évvel ezelőtt. Ezeket használtan vettem egy hobbitárstól (már nem emlékszem, hogy kitől) aki valószínűleg azóta is csuklik néha. Néhány figurát ugyanis összerakott és pillanatragasztót használt, az erre a célra sokkal alkalmasabb modellragasztó helyett. Mi a baj ezzel? A pillanatragasztó kiváló nagy, sima vagy egymásba tökéletesen illő felületek ragasztására. Viszont ha a ragasztandó tárgy nem ilyen, ráadásul a rugalmassága eltér a megszilárdult ragasztóétól, akkor csapolni kell ugyanis a csapolással megvalósítjuk a fenti kritériumokat. Ha ezt nem teszed meg akkor a figuráid, legyenek azok bármiből idővel valamilyen erőhatásra szét fognak esni. Nem kell ám nagy erőhatásra gondolni, elég például megfogni a figurát, hogy a kezedben maradjon valamelyik alkatrésze. Sőt ezek közül a srácok közül volt olyan, amelyiknek egyszerűen, magától lepottyant a karja pedig csak a polcon állt. Természetesen igyekeztem letisztogatni őket, de valószínűleg nem végeztem elég alapos munkát, mivel a legutóbb az egyik félig festett figura feje maradt a kezemben. Szóval ezt a kedves hobbitársat azóta is emlegetem.
Szóval rájuk fért már, hogy elkészüljenek és íme.
Történelem lecke: A Császári Gárda 1804-ben alakult vagyis kapta meg végső nevét La Garde Impériale mivel szervezetileg lényegében 1799 óta létezett (ennél most nem mennék régebbre) Konzuli Gárdaként. Gárda gyalogságának alapja egy gránátos és egy vadász regiment volt és az idők során folyamatosan hízott egyre nagyobbra és persze folyamatosan változott a szervezet rendszere is. Egy ezred két ezred, 2 zászlóalj, hat századból, nyolcból, négyből, utána lehet nézni, de bogozgatni kell rendesen. 1809-es állapot szerint egy gyalogos vadász regiment volt a Császári Gárdában két zászlóaljjal, amik 4-4 századból álltak körülbelül 200-250 emberrel mindegyikben. A Gárda alapvetően a tartalék szerepét töltötte be Napóleon csatáiba és nem mindig vetették be, de Esslignél bizony harcolni kényszerültek, sőt a frissen alapított Fiatal Gárda jelentős veszteségeket is szenvedett. Annyit kell még tudni, hogy a 1809-ben Régi Gárda az Ibériai-félszigeten vitézkedett vagy inkább csak morgott, de az osztrákok elleni hadjáratra transzportálták a Grande Armée-ba. A sietség nyilván még több morgásra késztette őket.
A Victrix Old Guard Chasseurs doboza 60 figurát tartalmaz kabátban, vagy köpenyben ahogy tetszik. Van még két hasonló dobozuk a Old Guard Grenadiers és Middle Imperial Guard néven. Ha jól gondolom illetve a figurákról készült képeket elnézve a keretek valószínűleg csak a fejekben különböznek egymástól. Az egységem négy hat figurás gyűjtőtalpból áll a fentebb taglalt szervezeti egységet szimbolizálva. A doboz megmaradt figuráiból valószínűleg könnyű gyalogos (infanterie légère) zászlóalj készül majdan. A Gárda nem feltétlenül az ellenfelüknek készülő osztrákjaim ellen harcolt a hadjárat során, de mindenképpen szerettem volna egy ilyen egységet is a francia seregembe különösképpen, mivel vannak ilyen figuráim :).
Az eddig elkészített összes figurám közül ezeket volt a legkönnyebb befotózni, mivel végre valahára készítettem egy forgó zsámolyt, amivel az egység megbontása nélkül tudom forgatni őket egyszerre. A forgó zsámoly cserépalátétből készült, ami egy kis tengelyen és csapágyon forog, a felszíne meg véleményem szerit jól néz ki így terep szerűen megcsinálva.
